„Világgámenős”

"A lakhely változó, de Szentendre állandó."

    Ha nem is a Virág utca 4. cím alatt, de a Szentendrén megbúvó Folt kávézó egy meleg zugában beszélgettünk Kabai Viktorral, a Presszó Tangó Libidó énekesével és gitárosával. Az együttes élete mellett a szentendrei turizmusról alkotott véleményéről is kérdeztük az előadót. (R = riporter; V = Kabai Viktor)

R:  Az  első kérdés, egyáltalán hogy merült fel az ötlet, hogy együttest alakítsatok és zenéljetek?

V: Igazából barátságból indult a zenekarunk. Teljesen véletlenszerűen találkoztunk, először Janával aki a harmónikásunk, majd Bencével. Ők más úton ismerték meg egymást. És egyszer csak rájöttünk, hogy mindnyájunknak van zenei indíttatása. És így indult el trió formában a zenekar, aztán később Szentendrén bővültünk Török Gergő basszusgitárossal, Aknay Zoltán dobossal, valamint Herczeg Ábrissal, aki a hangtechnikusunk.

R:  És szövegalkotás terén hogy álltok? Ki írja? Esetleg közös munka? Mi adja az ihletet ehhez?

V:Közös munka eredménye a végső dal. Nagyjából úgy néz ki, hogy én otthon a szobában szépen megírom a szöveget, a nagyjábóli dalszerkezetet,elviszem a próbaterembe, és akkor ott kiderül, hogy jó lesz vagy nem, és mindenki hozzáteszi a saját zeneiségét. Az ihletet meg mindig más adja, de azt gondolom elsősorban a dal mindig jelen időről szól. Most is szól egy dal körülöttünk, amúgy is van itt egy jó kis franciás melankolikus hangulat.. A dalaink általában jelenléteket, emberi érzéseket,  együttléteket, magányokat fogalmaznak meg, ez az inspirációs pont.

R: Említetted a jellegzetességeket. Maga a csapatnak a neve is egy igen különleges és figyelemfelkeltő szóösszetétel, ez kinek az ötlete volt?

V: Hát, megint én vagyok a hunyó igazából. A tangó szót azért szerettem volna hogy benne legyen, mert a tangóharmónika, trombita, gitár, basszusgitár különleges hangzást adnak a zenéinknek. A presszó igazából azt a helyet jelenti ahol találkozunk, amikhez talán kötődik a zenekar egy picit. Egy kocsmaforradalmi csapat vagyunk, ez az a hely, ahol közvetlenül lehet egymással lenni. A libidó pedig az ősi feltöltő energia,a hajtóerő, ami mindenhol jelen van.

R: Igen ez lényegében be is mutatta a zenekarotokat, azt az életérzést amit szeretnétek közvetíteni az embereknek . Mit gondolsz, milyen félék, milyen érzéseik vannak azoknak az embereknek, akik esetleg úgy döntenek hogy Presszó Tangó Libidó koncertre mennek.

V: Ez is nagyon sokféle lehet. Általában boldogok a koncert végén. Ezt az érzést sikerül felszabadítani. Valamennyire önkívület is a zenénk, valamennyire formába öntött. A szabadságot, a felszabadultságot jó átadni az embereknek. és eközben mi is átalakulunk, felszabadulunk a színpadon.

R: Koncertélményeitek vannak? Neked például személyes, ami nagyon jó volt és mély nyomot 

hagyott benned?

V: Rengeteg volt igazából,minden este más, máshogy alakul.

R: Esetleg történt e egy koncerten valami olyan amire biztos, hogy életed végéig emlékezni fogsz?

V: Biztos, több ilyen lehetett, én ezt most nem tudom neked hirtelen megmondani. Talán az utazással járó koncertek a legjobb élmények, amikor olyan helyen játszunk ahol még eddig nem nagyon jártunk vagy először járunk. Spontán, új közegben tudjuk kialakítani a saját magunk kis atmoszféráját. Ilyen szempontból például legutóbb voltunk Berlinben, és ott például nagy élmény volt egy ismeretlen közönségnek játszani. Vagy felolvasóest és egy techno dj közé voltunk beékelve egy kis berlini klubban, és megtudtuk szólítani az ott lévő 150 embert. A hangtechnikusunktól koncert közben a helyi fénytehcnikus annyit kérdezett hogy, „ruszki”? Azt hitte, hogy valami orosz rockbanda vagyunk, abból ahogy megszólalt a zenénk.

R: Említetted hogy sokat utaztok. Egyáltalán a koncertek miatt vagy csak szórakozásból?

V: Van elég mozgás, most azért általában a fő koncerthelyszín Szentendre, Szentendre környéke,meg ugye Pest. De azért voltak kisebb kiruccanások, tavaly nyáron bejártuk az országot a fellépések során.

R: Mindenki szentendrei a csapatból?

V: Változó.  A lakhely változó, de Szentendre állandó, azt tudom mondani. Eleve 2006-ban alapult a zenekar, 2007-ben költözünk ki Bencével a trombitással Szentendrére, úgymond szentendreiek lettünk. Zoli és Balázs- ő most ugye az aktuális basszusgitárosunk - szentendreiek, szentendre környékiek,  a tangóharmónikásunk pedig Pesten lakik. De akár a zenekar elindulását, akár a stílusát tekintve szentendrei zenekar.

R:Igen akkor mondhatjuk, hogy Szentendre a központja az együttesnek.

V: Igen, és van rengeteg ide köthető számunk, sok minden fűz ide minket.

R: Erről mesélnek a dalaitok. Említetted a turizmust. Mi a véleményed a szentendrei turizmusról? Mi az amiben jó és miben lehetne még javítani rajta?

V: Több rétege van ennek a kérdésnek, azt gondolom. Ami jó, hogy nagyon nagy az átmenő forgalom, a főtéren, a  sétálóutcákban. Ugyanakkor emberek megnézik a nevezetességeket és estére eltűnnek a városból. Tök izgalmas lenne, hogyha ez áttudna alakulni Budapesthez hasonlóan, és több napra, vendégéjszakára meg lehetne fogni a külföldi és belföldi turistákat egyaránt. Úgyhogy ez a része nyitott, úgy gondolom, hogy a hátizsákos turizmus terén is tehetnénk előrelépéseket, tehát, hogy a fiatalok célpontja is legyen Szentendre. A fesztiválturizmus is egyre nagyobb, működőbb ág Magyarországon is.

R: Szerinted lehetséges, hogy Szentendrén mondjuk egy egyhetes zenei fesztivált létrehozzunk?

V: Biztos lehetséges. Azt gondolom, hogy ez egy jó ötlet. Én a zenekar mellett dolgozom még programszervezőként  is az Elevenkertben a Dunaparti Művelődési Házban. Egy fesztiválhoz nagyon sok tervezés meg szervezés kell, ahhoz hogy ebből belőle valami. Én azt gondolom a helyszín adott. Rengeteg lehetőség van ebben a városban, ezeket kellene feltérképezni. Például lehetne itt egy olyan háromnapos utcazenész fesztivált csapni, hogy huhh..Európában is híre menne. De nyilván ezt évek alatt tudatosan lehet felépíteni városi összefogással és rengeteg befektetéssel.

R: Mint szervező az Elevenkertben, te mit tapasztalsz ilyen téren, hogy esetleg akik nem szentendrei fellépők hanem messzebbről jönnek,azoknak a közönségét mennyire mozgatjátok meg?

V: Ez is egy nagyon jó kérdés. Most az utóbbi időben vannak pozitív tendenciák, és van hogy több a pesti látogató a koncerten, mint a szentendrei. Ide tartozik az is, hogy az Elevenkerttel, most már harmadik éve jelen vagyunk Magyarország leghosszabb és legnagyobb művészeti fesztiválján, a Művészetek Völgyében. Részben ennek is köszönhető, hogy mind koncertlátogatók, mind a zenekarok könnyebben kitalálnak Szentendrére.

R: Visszatérve az együttesre, mik a terveitek a jövőre nézve?

V: Jelenleg készítjük elő a harmadik lemezünket. Az idei év arról szólt, a koncertezésről szólt, ideje lesz egy kicsit visszatérni a stúdióba és új dalokat írni.

R: Köszönjük szépen az interjút Kabai Viktornak.

V: Szívesen

Kováts Angéla, Bartha Perla 

A festők városa

Szentendre

„A festők városa”

    A festői szépségű, Duna menti város Pest megye szívében, a Visegrádi-hegység keleti részén helyezkedik el. Gyönyörű természeti környezetével, és egyedülálló kulturális kincseivel mágnesként vonzza az embereket, és nyűgözi le sorra a bámészkodó idelátogatókat.

Szentendrei turizmus a múlt század végén…

    A turisták Pilis iránt megnőtt érdeklődése leginkább a helyiérdekű vasút megindulásának köszönhető. Ezt megelőzően ugyanis lovas társaskocsival vagy hajóval még Szentendréig is nehéz volt eljutni, nemhogy tovább a környező helységekbe. A szentendrei turizmust nagyban növelte a Turisták Lapja, melyet az egész országban terjesztettek, és 1889-től kezdve különösen sokat foglalkozott a Pilis környékével és az ott lakó emberekkel. Részletes útikalauzok vezényelték Szentendrére és annak környékére az érdeklődőket. Csábító tényező volt továbbá, hogy a turisták kedvezménnyel utazhattak hajón és vasúton, a Duna partján álló Korzó-kert vendéglőben pedig tíz százalékos engedménnyel fogyaszthattak a betérő vendégek. Ugyancsak 1889-ben komoly vidékfejlesztési tervek láttak napvilágot az idegenforgalom növelésének érdekében, és ebben az évben készült az első pénztárcakímélő, de részletekben gazdag kirándulási térkép is.

…és ma

    A fejlődésnek köszönhetően ma már könnyebben megközelíthetőek a turisztikai célpontok, ezért a világjárás már nem kifejezetten a ráérő emberek kiváltsága. Bárki nekivághat egy hátizsákkal, hogy egy nap alatt bejárja Szentendre macskaköves utcáit és felfedezze a környék szépségeit. Ugyan sok minden megváltozott és modernizálódott az idők során, egy dolog mindenképp a régi maradt, ez pedig az egyedülálló és különleges hangulat. Először is remek élményforrás a Dumtsa Korzó, ahol az aktuális programok keretében régi barátokkal futhatunk össze, új ismeretségeket köthetünk, mindezt úgy, hogy közben kellemes behatások érnek bennünket. Programtól függően előtérbe kerülhet a zene, a művészet, a gasztronómia, de a családbarát környezetre mindig komoly hangsúlyt fektetnek a szervezők. Kiemelkedőek a zenei programok, sok zseniális zenész éli Szentendrén mindennapjait.  Akkor sem kell lemondani a szórakozásról, ha kevésbé aktív elfoglaltságra vágyunk. A Duna mentén ugyanis meghitt sétálóút várja a megpihenni vágyókat gyönyörű, Szentendrét meg nem hazudtoló környezetben. Annak, aki olyan helyre szeretne kimozdulni, ahol tudását gyarapíthatja, szintén tökéletes célpont Szentendre. A sok múzeum, a történelmi értékek, az emlékhelyek, a kulturális programok kizárt, hogy bárkinek is csalódást okozzanak.

Természeti kincseink

    Szentendre földrajzi fekvése kedvez a változatos élőhelyek, ezáltal a sokszínű élővilág kialakulásának. A Duna az egyik legjelentősebb európai ökológiai folyosó és a környék legmeghatározóbb vizes élőhelye. Több, mint hatvan halfaj él benne, melynek egy része védett. A folyam ezen felül fontos táplálkozóhelyül szolgál  számos vándor- és fészkelőmadár számára. A Duna árterén kialakult fűz-nyár ligeterdő viszonylag épen látható a Postás strandnál. És ez csak ízelítő a megannyi fantasztikus szentendrei hely és élőlény világából.

A Bükkös-patak

    „Akik rohanó és zajos világunkban – akár csak egy órára is – köveken bukdácsoló víz és ágakon üldögélő madarak hangját akarják hallani, azok a sebes sodrású Bükkös – patak árnyas völgyében mindezt megtalálhatják.” – írta Máté György, kifejezve a Bükkös – patak természetes hangulatát. A Pilisben eredő vízfolyás tizenöt kilométernyi kanyargás után Szentendrénél torkollik a Dunába. Azon kívül, hogy a város talán legszebb és legkellemesebb részéről beszélünk, ez a legfontosabb várostörténeti adat is, ugyanis Szent István királyunk egyik, 1009-ben kiadott oklevelében említést tesz róla. A régebbi időkben fontos éltetőhelyül szolgált. A közelben lakó családok , az akkor még kristálytiszta vizet főzésez használták. Az asszonyok a patakban mostak, míg a gyerekek csodálatos fürdőhelyükként használták. A huszadik század azonban nem többet, csupán környezetszennyezést hozott a patak számára és azóta is tartó küzdelmet a vízfolyás élővilágának megmentésért. Azonban a lelkes környezetvédők és lelkiismeretes szentendrei lakosok szorgos munkájának köszönhetően, ha teljesen megállítani nem is, de visszaszorítani sikerült a patak szennyezését. A Szentendrére látogató vagy itt megtelepedett festők közül sokakat megihletett többek között a patak szépsége is. Ilyenek például Barcsay Jenő, Boromisza Tibor, Fényes Adolf, Ilosvai Varga István és Szánthó Imre. Alkotásaik megörökítik a folyócska sebes sodrását, a rajtuk átvezető kis gyaloghidakkal és a vízmosta gyökerű ártéri fáival. Ezeknek a képeknek köszönhetően Szentendrével karöltve a Bükkös – patak is bevonult a magyar festészet és a magyar kultúra történetébe.

A Kő-hegy

    A Szentendre és Pomáz határán magasodó kedvelt pihenőhely az egyik legszebb kilátást nyújtja a Pilisre. A hegy tetején elterülő nagy fennsíkról szemlélődve mesebeli látvány tárul elénk. Körben a Mesélő-hegy, a Kis- és Nagy Kevély fákkal tarkított gerince.  Az Oszoly, a Hosszú- és Hármashatár-hegy. Háttérben a Pilis csúcsa, sőt, ha szerencsénk van, és az időjárás kedvez nekünk, akár a Gellért-hegyet is megpillanthatjuk.  Bámulatos mocsári növényzete miatt természetvédelmi terület. Régészeti leletek alapján elképzelhető, hogy egykor a hegy alatt vezetett el az Esztergom felé menő, római hadi út. Néhány írásos forrás is elég korán említi. A Kő-hegyről először II. Béla adománylevele ad hírt, melyben a király az itteni szőlőről rendelkezik. A terület később is igen híres az itt készült borról. Egy ideig a pálosoké volt, majd a rend feloszlatása után kamarai javadalom lett.
    A magaslatról költői gondolatvetések is napvilágot láttak. 1845-ben Petőfi Sándor Vahot Imrével Esztergomba gyalogolt, és Pomázról jövet megmászta a Kő – hegyet.  ,,Lenn a völgyben lassú patak tévedez. Az én fáradt életemnek képe ez.” – írta a költő.

Amiket mindenképp látni kell

     Szentendre bővelkedik a szép, érdekes, jelentőséggel bíró látnivalókban. Kiemelkedő például templomainak száma, ugyanis összesen hetet csodálhatunk meg a várost körüljárva. Ezen felül rengeteg múzeum szolgálja a helyiek, és az idelátogatók művelődését. Kínálatuk igen sokszínű, az érdeklődők könnyen megtalálhatják a kedvüknek, ízlésüknek megfelelőt. Ha másfajta szórakozásra vágynánk, csábító program lehet  beülni egy filmre a Dunával szemben álló P’Art moziba, vagy beülni egy frissítőre a számos kávéház egyikébe. Mindegyik programhoz garantáltan jár a kellemes közeg, és a helyiek vendégszeretete.

Templomok

Péter-Pál templom

    Régebbi neve Csiprovacska templom, melyet a Ciprovacból érkezett menekültek után kapott. Szentendre legnagyobb katolikus temploma, bár eredetileg görögkeleti szerb szentélynek készült. Berendezése egyszerű, falai fehérek, freskók nincsenek.

Belgrád templom

    A templom hazai és helyi jelentőségét nagyban növelte, hogy a XVIII. század közepétől kezdve a szomszédos épületben székelt a görögkeleti szerb püspökség. Ezzel Szentendre a Magyarországon élő szerbek egyházi és kulturális központja lett. Külső megjelenésével, és belső díszítésével kiemelkedik a város egyházművészeti emlékei közül. Az udvart, melyet kőfal vesz körül, egy déli és egy északkeleti kapun keresztül lehet megközelíteni. Pompás díszítésűek a templom oldalkapuinak eredeti tölgyfa kapuszárnyai. Két vörösmárvány dór oszlop tartja a kórust, alatta a nők temploma, egy lépcsővel mélyebben pedig a férfiaké. A falat díszítő festményeket Osztoics Vazul festőművész készítette.

Blagovesztenszka templom

    A főtéren elterülő templom alapvetően barokk stílusban épült, de főkapujának és a harangtorony ablakainak erkélyei  rokokó stílusban készültek. A kapu kerete fölött Szent Konstantint és Szent Ilonát ábrázoló freskót láthatunk. A templomon belül látható festett és faragott színes rokokó képfal és a baldachinos püspöki trónus a legértékesebb.

    További templomok még a Szent András Katolikus templom, az Opovacska templom, az Evangélikus templom, és a Pozsarevacska templom. Vallási jelentőséggel bíró látnivaló még a katolikus kálvária. Ez Szentendre egyik legszámottevőbb műemléke. Formájában eltér a szinte minden faluvégen látható, dombra felkapaszkodó kálváriatípustól, ugyanis felépítése nem hosszanti irányban párhuzamosan felállított, hanem körkörös elrendezésű, zárt építmény.

Szerb (kalmár) kereszt

    A Szentendre főterén álló pestis kereszt 1763-ban készült ismeretlen alkotó keze által. Az emlékkeresztet hálából emelték azért, amiért a pestisjárvány elkerülte a várost.
   

Múzeumok

Skanzen - Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum

    Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye, mely betekintést enged a Kárpát – medence világába néprajzi szempontból.  A múzeum természetvédelmi terület, az összes kiállított tárgy pótolhatatlan érték. Amellett, hogy a Skanzen kiemelkedő látnivalókat kínál, kultúrcentrumként is működik. Az idelátogatók  kézműves bemutatók, folklórműsorok, színházi előadások segítségével könnyebben átélhetik a múzeum, és annak kiállításának hangulatát, hogy ezáltal maradandó élménnyel gazdagodjanak és végérvényesen szívűkbe zárják Szentendrét.

Kovács Margit Múzeum

    Kovács Margit 1902-ben született, Kossuth – díjas magyar kerámiaművész és a magyar kerámiaművészet megújítója volt. A művésznő 1972-ben életművének nagy részét a Ferenczy Múzeumnak ajándékozta, lehetőséget adva egy kiállítás létrehozására.  Kovács Margit életművét bemutató kiállítás, az alkotónő kérésére Szentendrén nyílt meg. A sajátos hangulat, és a szép környezet tovább növelte a múzeum népszerűségét, talán ennek is köszönhető, hogy sok éven keresztül ez volt a leglátogatottabb múzeum hazánkban.

 Szamos Marcipán Múzeum

    2004-ben nyitotta meg kapuit Szentendre városának egyik fontos központja és nevezetessége. A különlegesen finom édességeket felsorakoztató múzeum és cukrászda időszakos képzőművészeti kiállításoknak is otthont ad. A bérelhető különterem mindezek mellett helyül szolgálhat családi összejöveteleknek, vállalati rendezvényeknek, de rendszeresek az irodalmi és zenei előadások is.

Castrum - Római Kőtár

    A Kőtár nagyrészt Szentendrén előkerült kőemlékeket sorakoztat fel. A kiállítás tárgyai között nemcsak temetkezési és vallásos emlékek találhatók, hanem császári látogatás tiszteletére emelt kövek, építészeti tagozatok és mérföldkövek is, továbbá fontos leletek egy római kori tábor falainak maradványai is.

Barcsay Gyűjtemény

    „Ez vagyok én, ez az én életművem” – mondta Barcsay Jenő, miután 1977-ben közel kétszáz alkotását adományozta a Magyar Államnak, melyből elkészülhetett a műveit bemutató kiállítás. A múzeum épületét, a klasszicista stílusú polgárházat is maga Barcsay Jenő választotta ki.

Városi Tömegközlekedési Múzeum

    A múzeum 1922. július 14-én nyílt meg öt kiállítóteremmel, és két bemutatócsarnokkal. A H5-ös HÉV végállomása és a Volánbusz pályaudvar mellett található. A kocsiszín csarnokban és a szabadtéri részen járműkiállítás nézhető meg. Több meghatározó HÉV- és villamostípus , továbbá néhány teherkocsi várja a látogatókat.   

    Ezek a múzeumok csupán ízelítőül szolgálnak a Szentendrén fellelhető kiállítások, gyűjtemények tárházából, épp ezért jó utánanézni a teljes kínálatnak, ha Szentendrei kirándulást tervezünk. De miért is érdemes szentendrei kirándulást szervezni? Leginkább azért, mert sokszínűsége miatt minden korosztály megtalálja a számára élvezetes programokat, a Duna menti város templomtornyok árnyékolta, macskaköves világában.